Zsuzsa férje, Lajos néhány napig kómában fekszik. Hűséges neje mindig mellette virraszt. Egyik éjjel Lajos magához tér; int a feleségének, hogy hajoljon közelebb.
- Drága Zsuzsa - mondja - te mindig kitartóan mellettem voltál, akkor is, amikor kirúgtak az állásomból, amikor az üzletem csődbe ment, amikor meglőttek, amikor elvették a házunkat, amikor az egészségem kezdett odalenni. Te mindig velem voltál és mellettem álltál. Tudod, mit gondolok?
- Mit, kedvesem? - kérdi a hű nej.
- Azt gondolom, hogy kurvára nem hozol szerencsét!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek