Zsuzsa férje, Lajos néhány napig kómában fekszik. Hüséges neje mindig mellette virraszt.
Egyik éjjel Lajos magához tér; int a feleségének, hogy hajoljon közelebb.
- Drága Zsuzsa - mondja - te mindig kitartóan mellettem voltál, akkor  is, amikor kirúgtak az állásomból, amikor az üzletem csödbe ment, amikor  meglöttek, amikor elvették a házunkat, amikor az egészségem kezdett  odalenni. Te mindig velem voltál és mellettem álltál. Tudod, mit gondolok?
- Mit, kedvesem? - kérdi a hű nej.
- Azt gondolom, hogy kurvára nem hozol szerencsét!

 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.